1. rész

Khloe Rousseau utolsó éves a Sweet Amoris gimnáziumban. Előző éve végén, a három napos osztálykiránduláson a diákok három faházban voltak elosztva: 2-ben a lányok, 1-ben pedig a fiúk voltak. Nem volt kérdés, hogy Amber, Lisa és Charlotte lesznek az egyikben, az összes többi lány pedig a másikban. A második estén minden tanuló (kivéve persze a három gráciát) a „hölgy lakban” volt. Volt náluk alkohol, így szomjan nem maradtak. Twistereztek, beszélgettek, nevettek, de terítéken volt még az alkoholi és a kérdezz-felelek is.

- Nem akarsz átjönni az üres faházba? - súgta oda észrevétlenül Castiel Khloenak.

- Hm? Minek? - kérdezett vissza.

- Na, szerinted minek? - húzódott egy sokat sejtető mosoly az arcára.

Bár a lány is ittas volt, azért még hezitált.

- Nem mondom el senkinek! - ígérte a fiú.

- Ha mégis, akkor kinyírlak! - mondta komolyan, majd amikor senki nem figyelt, kis időkülönbséggel elhagyták a faházat.

- Nem gondoltam, hogy belemész! - hangzott őszintén Castieltől, miközben sietve haladtak.

- Nem gondoltam, hogy megkérdezed! - jött a válasz. - Egyébként gumid van? - gondolkozott.

- Nyugi, deszka! - elfordította a zárban a kulcsot. - Mindig felkészült vagyok! - rántotta be a lányt, majd nekiesett.

Az első közös estéjük után együtt aludtak, és hajnali fél 5-kor először a lány szeme nyílt ki.

- Hol vagyok...? - ébredezett, majd ahogy maga mellé nyúlt, rátapintott egy ágaskodó férfiasságra. - Castiel! - ült fel hirtelen, és a meztelen fiúra nézett.

- Mi a... - fogta a fejét, ahogy másik karjával maga mögött megtámaszkodott. - Á, helló deszka! - nézett a szintén csupasz testű lányra.

- Idióta! - takarta magát.

- Este mintha nem lettél volna ennyire szégyenlős. - jegyezte meg halkan.

- Az más volt. - mondta. - Hol a bugyim? - kezdett el keresgélni az ágy végében, és kissé felemelkedett.

- Miért volt más? - kérdezte a fiú, és végig simított a lányon.

- Ne legyél disznó! - nézett hátra.

- Ezt én nem nevezném bugyinak. - emelte fel a koromfekete tangát.

- Pedig az! Add ide! - vette volna el, de a fiú maga mögé rejtette, a lány pedig szinte teljesen ráfeküdt. - Add vissza a bugyimat! - mondta határozottan.

- Ha kell, vedd el! - jelent meg egy huncut mosoly az arcán.

- Tartsd meg. - mászott le róla, majd felvette a melltartóját.

- Nem is tudtam, hogy ebből ilyen kicsit is csinálnak. Eddig csak nagyobbal volt dolgom. - kuncogta Castiel, ahogy nézte a jelenetet.

Válaszul csak egy dühös pillantást vetett a fiúra. Majd lemászott az ágyról a többi ruhájáért.

- Tessék! - dobta le neki a bugyit. - Én még alszok! - dőlt vissza, Khloe pedig elhagyta a faházat.

Egy hónappal később, a nyári szünet közepén találkoztak legközelebb a tengerparton...

- Szia Khloe! - köszönt a lányra egy ismerős hang a fagylaltos standnál.

- Szia Castiel! - ezután egy pár másodperces kínos csend volt jelen a fiatalok között.

- Milyet adhatok, fiatalúr? - kérdezte a fagyi árus a fiútól.

- Egy csokit és egy pisztáciát kérek. - sietett a válasszal, rá sem nézve a kínálatra.

- Nincs pisztácia.

- Akkor egy sárgadinnyéset szeretnék.

Miután ő is megkapta a hűsítőjét, kicsit arrébb mentek beszélgetni. Akadozva indult el a társalgás, végül elérkeztek az osztálykiránduláson történtekhez.

- Nem is kérdeztem akkor, de neked az a szex nem az első volt, ugye? - tért a lényegre Castiel.

- Nem. - mosolyogta meg Khloe. - Tudod, hogy tavaly év elején együtt voltam pár hónapig Dajannal, ugye? - húzódott egy sokat sejtető, felfelé húzódó görbe vonal a lány arcára.

- Dajan? Komolyan? Vele? - csodálkozott.

- Mi bajod van Dajannal?

- Bajom nincs vele, csak ő olyan... fekete.

- Rasszista vagy!

- Dehogy! Nem azért mondtam! - ültek le az egyik padra. - A farka... nem volt nagy egy első alkalomhoz?

- Hát, hogy a tiédnél nagyobb volt, az tuti! - kuncogta.

- Hé! Eddig rá se volt panasz! - kacsintott, miközben a fürdőnadrágjára mutatott.

- Persze, persze. - legyintett.

- Na! - lökte oldalba. - Deszka... - válaszul Khloetól csak egy „megöllek” pillantást kapott. - Egyébként annyira nem voltál béna, mint vártam.

- Ez bók lett volna? Csak mert én ilyen szépet nem tudok neked mondani. Te olyan béna voltál, mint amilyet vártam! - dobálták oda-vissza a labdát még néhány percig.

- Ha már mind a kettőnknek ilyen borzalmas volt, mit szólnál, ha amikor rájön egyikünkre a szexelhetnék, felhívja a másikat, és amilyen gyorsan csak lehet, keresünk egy helyet, aztán bumm bele. - vetette fel ötletét Castiel.

- Mi van? - pislogott nagyokat a lány.

- Most mért nézel így? - csodálkozott a reakción. - Láttam és hallottam, hogy te is élvezted azt a kis „alkalmat”! - egy ellenállhatatlan félmosoly jelent meg az arcán.

- Szóval egy barátság extrákkal dologra gondolsz?

- Ja, csak attól még puszi-pajtások nem lennénk.

- A lényeg, hogy érted, hogy értem! - legyintett egyet Khloe.

- Akkor megbeszéltük? - nyújtotta kézfogásra a kezét.

- Meg. - kezet fogtak. - De azért gyakorolj még egy kicsit, tényleg elég béna voltál. - jegyezte meg kuncogva a lány, ahogy felkelt. - Pá, Castiel! - intett kacéran, miközben hátranézett, majd otthagyta a fiút.

A tengerparti eset után két héttel Khloe a következő szöveggel kapott sms-t:

„Szükségem van rád!

Találkozzunk 2-kor a parkban.

C.”

Mivel fél kettő volt, otthoni öltözékét gyorsan egy fekete csipkés aljú és tetejű ruhára cserélte, felvett egy harisnyát, és egy vékony bőrkabátot párosított hozzá. Felkapta a nyári bokacsizmáját, és már útnak is indult.

- Elmentem! - kiabált be apja dolgozószobájába, majd becsukta maga mögött a bejárati ajtót.

Tíz perccel hamarabb érkezett, és bár nem várta, hogy a fiú már ott lesz, azért nézelődött.

- Keresel valakit? - szólalt meg mögötte egy hang.

- Igen, téged! Tudod, állatvédő vagyok, így téged is meg szeretnélek védeni. - mosolygott.

- Ó, hát ez nagyon jó beszólás volt, de most már induljunk! - fordított neki hátat, és elindult a hatalmas kapuk felé.

- Hova mész? - sietett utána.

- Ugye nem gondoltad, hogy itt maradunk? - ért oda egy citromsárga 2006-os Yamaha ( YZF R1) motor mellé.

- Ez meg mi? - kerekedett ki a szeme.

- A motorom. - válaszolt egyszerűen. - Vedd fel! - nyújtott át neki egy citromsárga-fekete bukósisakot, ő maga pedig felült a motorra.

- Biztos nem veszem fel! - tiltakozott.

- Khloe! Vedd fel! - húzta fel a saját fejére a feketét.

- A tiéd miért egyszínű?

- Mert én menőbb vagyok!

- Jó. De azért remélem gyakoroltál. - húzódott egy huncut mosoly az arcára, ahogy a fejére húzta a bukósisakot.

- Ugyan ezt akartam neked mondani. - pillantott rá Khloe lábára. - Lehet, így kicsit fázni fogsz! - paskolta meg maga mögött az ülést.

- Te most szórakozol?

- Azt hitted, hogy egy ágyban fogsz utazni?

Végül nagy nehezen, de elindultak. Átvágtak a városon, és bő húsz perc alatt egy romos épülethez értek, ami a puszta közepén volt.

- Mit keresünk itt? - kérdezte Khloe, amikor levette a bukósisakot, fejét pedig megrázta, hogy a haja a helyére igazodjon.

- Itt fogunk szexelni. Valamelyik nap találtam ezt a helyet.

- Mi? Várj! Itt? Te hülye vagy? Ez...

- Messze van mindentől és mindenkitől? Ja. Pont ez a lényeg. - sétált be az ajtó helyén tátongó lyukon.

- Várj már, Castiel! - sietett utána. - Castiel!

- Annyira nem vészes, nyugi. - küldött egy ellenállhatatlan félmosolyt a lánynak.

- Még, hogy nem vészes? Te meg vagy húzatva? Ez egy szemétdomb, egy... - nem tudta folytatni, mert partnere nekiszorította a falnak, és a magáévá tette.